Évközi 5. vasárnap, A év

Egy alkalommal egy keresztény közösség bérelt ki egy közösségi termet. Megtartották az összejövetelüket, ettek, ittak, jól érezték magukat. Az alkalom végén rendet raktak. De úgy rendet raktak, hogy még a mosdókat, a konyhát, illetve mindent ami volt patyolat tisztává „varázsolták”. Szebben hagyták ott maguk után a közösségi termet, mint mielőtt megkapták volna. A tulajdonosok, jó értelemben, megdöbbenve látták az eredményt. Rögtön meg is jegyezték: „ezek a keresztények milyen rendesek…”

Az első keresztényekről is az a feljegyzés maradt ránk, hogy nem tudják pontosan miben hisznek, de egy valami feltűnő, hogy mennyire szeretik egymást. Jézus is hasonló tettekre, jócselekedetekre gondol, amikor azt mondja: „Ti vagytok a világ világossága… Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”

Amikor tapasztaljuk a világban, valamint a környezetünkben lévő sötétséget, akkor kell leginkább a szeretet és az irgalmasság cselekedeteivel világosságot gyújtanunk. Sőt akkor kell igazán sóként viselkednünk. A só, amely ízesít, vagyis szeretetünkkel, kedvességünkkel, az evangélium örömhírével ízt vinni a környezetünkbe. Másrészt a só megőriz és konzervál, vagyis megőrizni a Krisztustól kapott tanítást, rávilágítani az igazi értékekre, és így elöljáróvá válni a tévelygő világban.

Kép: https://mezesgergo.hu/wp-content/uploads/karolyi-biblia.jpg

Kísérletezzünk a sós festéssel! Többféle egyszerű változatot is kipróbálhatunk:

Egy pohár vízben keverjünk el teljes oldódásig 2-3 evőkanál sót. (Meleg vízben kevergetve oldódik a leghamarabb.) Sötét színű kartonlapokat készítsünk elő, és ezekre a sós vízbe mártott ecsettel fessünk mintákat. A varázslat a száradás alatt történik… Akár üdvözlőlapot is készíthetünk így.

Nagyobbakkal használjunk akvarellpapírt és temperát, vagy vízfestéket. A papírt mártsuk vízbe, de ne áztassuk! Ezután fessünk rá, a szokásos módon, lehet kissé jobban vizezve a festéket. Ezután egyes helyeken, vagy a kép egészén használjuk a sót: emeljünk ki mintákat szórással, vagy az egészet szórjuk meg vékonyan sóval. Más-más hatás érhető el apró szemű, vagy durva szemcséjű sóval, kísérletezzünk bátran! A végeredmény a teljes száradással válik láthatóvá, de ne siettessük, ez rontja a hatást!

Látogassunk el egy sószobába! Egyre több helyen érhető el, gyermekek és felnőttek számára egyaránt javasolt a sóterápia, ami segíthet leküzdeni a különféle légúti és légzőszervi megbetegedéseket, illetve megszüntetni a különféle bőrrel kapcsolatos és ízületi problémákat.

Kép: Piaxabay free

A Vatikán az emberkereskedelem elleni fellépés napjává nyilvánította február 8-át, Bakhita Szent Jozefina emléknapját.

Bakhita Szent Jozefina (1869–1947) szudáni származású, előkelő családban született. Gyermekkorában elrabolták és többször eladták rabszolgának, míg végül Olaszországba került, megkeresztelkedett és belépett a kanossziánus szerzetesnővérek közé.

Gyújtsunk ma egy gyertyát azokért, akik bármilyen formában az emberkereskedelem áldozatává váltak!

Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/februar-8-az-emberkereskedelem-elleni-tiltakozas-napja-lett

A diót általában darálva, édességekben, vagy a gerezdeket magukban, esetleg mézzel elkeverve fogyasztjuk. Ez egy szokatlan, sós recept, a végeredmény magáért beszél!

Szárazon pirítsuk meg a diót, majd egy konyharuhába szedjük ki, és gyengéden morzsolgatva távolítsuk el a barna, pirult héjat. Egy tésztaszűrőben átrázogatva megszabadulhatunk a héjdarabkáktól, majd mennyiségtől függően egy-két kiskanál finom olívaolajjal és néhány csipet sóval keverjük jól el! Épp csak annyit használjunk, ami bevonja a diót, de ne tocsogjon az olajban.

Üvegbe zárva, hűtőszekrényben napokig eláll. (De inkább elfogy, a készítést követő első órában. 🙂 )

Háromszög (alakú kockasajt 🙂 ) sajt dobozára lesz szükségünk és kiürült kinder tojás – belsőkre. Töltsünk ezekbe néhány kiskanál sót, ha több dobozunk van, akkor kipróbálhatjuk egészen finom és nagyszemű sóval is. Az összezárt dobozokat ragasszuk körbe színes ragasztószalaggal, és akár díszíthetjük is, matricával, alkoholos filctollal, textildarabokkal, színes papírokkal…

Kedvenc zenéink hallgatását kísérjük a hangszereinkkel!

Kép: Pixabay free

A só a mesék világából sem hiányzik, talán mindenki ismeri az öreg király történetét, akit a leánya úgy szeret, mint emberek a sót. Jó szórakozást hozzá újra!

Egészítsük ki a hiányzó evangéliumi idézeteket a megfelelő részletekkel. A jó megoldások betűjelei elvezetnek azokhoz a dolgokhoz, melyekkel mi is a föld sója és a világ világossága lehetünk a hétköznapjainkban.

Milyen további lehetőségeink vannak, amelyekkel bevihetjük Krisztus lelkületét a mindennapokba?

1) „Ti …………… a föld sója.”
A. lehettek
B. voltatok
C. vagytok
2) „De ha …………… ízét veszti, mivel sózzák meg?”
D. az étel
E. a só
F. a kenyér
3) „Nem való az egyébre, mint hogy ……………, s eltapossák az emberek.”
G. kidobják
H. gyorsan megegyék
I. használják tovább
4) „Ti vagytok …………… világossága.”
J. a világ
K. a templom
L. az emberek
5) „A hegyen épült …………… nem lehet elrejteni.”
M. várat
N. menedéket
O. várost
6) „Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a …………… teszik, hogy világítson mindenkinek a házban.”
P. sarokba
Q. lámpatartóra
R. sufniba
7) „Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva ……………, magasztalják mennyei Atyátokat!”
S. jótetteiteket
T. hiteteket
U. jószándékaitokat

Jézus idejében – ahogy napjainkban is – az élelmiszerek különböző minőségűek voltak. Mindenki azt fogyasztotta, amit meg tudott fizetni; a só esetében sem volt ez másképp. A sót lepárlással nyerték úgy, hogy kisebb-nagyobb gödröket ástak a tengerparton és azokba vizet mertek. A napsütés elpárologtatta a vizet, és ott maradt a só. A lepárló gödör közepén tiszta hófehér sót kaptak, a szélek felé haladva azonban egyre szennyezettebbet. Ennek megfelelően a jobb minőségű, tisztább só jóval drágább volt. A szegényebbek az olcsóbb, de sokkal több szennyező anyagot (homokot, apró köveket, kavicsokat) tartalmazó sót vásárolták és használták. Mivel el akarták kerülni, hogy az ételbe a sóval együtt mindenféle szennyeződés kerüljön, kis rongydarabba tették a szennyezett sót, amit aztán az ételbe mártottak. Kioldódott a só, de a felesleges szennyeződések nem. Persze minél tovább használták, annál jobban gyengült a keverék, és egy idő után ízét vesztette. Ekkor – ahogyan Jézus is mondja – kidobták, mert már nem volt használható semmire.

Forrás: https://www.teologiablog.hu/so-es-vilagossag-1/

Kép: Pixabay free

C, E, G, J, O, Q, S