Évközi 22. vasárnap, A év

Senki sem szeret szenvedni. A szenvedés rossz, és ha lehet, elkerüljük. Ezt mondja Péter is Jézusnak: „Uram, ez nem történhet meg veled!” Ő azonban rámutat valamire: van valami, ami a szenvedésnél is nagyobb. Ez pedig a szeretet. Ha valakit igazán szeretünk, és nincs más út, akkor akár a szenvedést is vállaljuk érte. Nem azért, mert szeretünk szenvedni, hanem mert a másik fontosabb számunkra a kényelmünknél, a nyugalmunknál, egész pontosan önmagunknál.

Egy anya éjszaka felkel a beteg gyermekéhez. Akkor is, ha fáradt, ha éppen a legmélyebb álmából ébresztik fel, és legszívesebben tovább aludna. Nem a szenvedést választja. A gyermekét választja. Mert ő fontosabb számára a kényelménél. Szereti őt.

Jézus is erre az igazságra vezeti rá Pétert. Nem a szenvedés az, ami jó. Jézus sem szeretet szenvedni, gondoljunk csak a Getszemáni kertben mondott imájára! Isten számára azonban az ember annyira fontos, hogy még a szenvedést is vállalja érte. Azért, hogy megmentse. Azért, hogy senki se vesszen el.

Isten tehát nem a szenvedést választotta. Ő az embert választotta. A gyermekét, azaz minket. És ha ennek az ára a kereszt, akkor azt is vállalja értünk. Nem azért, mert a kereszt fontosabb, hanem mert mi vagyunk fontosak neki.

Talán ezért olyan kemény Jézus Péterrel. Mintha ezt mondaná neki: „Péter, én azért jöttem, hogy megmentsem az embereket, hogy egészen a végsőkig megmutassam nekik Isten feltétel nélküli szeretetét. Te pedig erről akarsz lebeszélni? Arról, hogy szeressek? Arról, hogy megmentsem őket?”

A kereszt tehát nem azt üzeni, hogy a szenvedés jó. Hanem azt, hogy Isten szeretete még a szenvedésnél is nagyobb. Isten szeretete egészen odáig megy, hogy inkább ő vállalja a keresztet, csak minket ne veszítsen el. Milyen bennem a szeretet? Vállalná a szenvedést?

Kép: holyart.com

Elő a sima fehér, vagy világos színű pólókkal!

Alacsony tapadású ragasztószalag (festékboltokban kapható) és textilfesték spray kell még (ez utóbbi hobbiboltokban beszerezhető-2-3-4 szín bőven elég).

A ragasztószalaggal a póló elejére készítsünk keresztet, majd a póló belsejébe húzzunk kartonlapot (de ha azt szeretnénk, hogy a hátulja is festékes legyen, ezt a lépést kihagyhatjuk).

A textilfesték sprayvel rövid, pumpáló nyomásokkal, kb. 20-30 cm távolságból permetezzük be a póló felszínét. Ha a tenyerünkre nyomunk a festékből, tenyérnyomot is tehetünk rá, de akár ujjnyomokkal is díszíthetjük.

Amikor a festék teljesen megszáradt, forró vasalóval, gőzölés nélkül rögzítsük. A ruhadarabok így alacsony hőfokon moshatók lesznek anélkül, hogy a minta kifakulna.

Kép: saját fotó

A Cserhát hegységben található Kéz-kilátó több irányból is megközelíthető, Felsőtoldról 1,5, Hollókő felől 2,5 km-es könnyű túrával elérhető ez a szemlélődésre kiválóan alkalmas hely. A békés tájat, a teremtett világ szépségét csodálva vegyük elő a mai evangéliumot, és adjunk időt Istennek, hogy szóljon hozzánk!

Forrás: hikeling.hu

Még mielőtt elkezdődne a napod, így imádkozz: Uram, vezesd ma gondolataimat, szavaimat és tetteimet!

Kép: Pixabay free

A 2020-ban az Eucharisztikus Kongresszus és a Cukrász Ipartestület pályázatot írt ki a pápalátogatás hivatalos süteményének megalkotására. Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester nyertes alkotása, az „Egy falat mennyország” pontos receptjét most nem sikerült felkutatni, de érdemes a saját verziónkat elkészíteni.

Klasszikus bejgli tésztába kerüljenek az apróra vágott, egy kevés tejben (mandulatejben) puhára főzött aszalványok: datolya, füge, sárgabarack, szilva, mazsola esetleg kandírozott cseresznye és pörkölt mandula. Fűszerezzük fahéjjal. A bejglitésztát nyújtsuk kisujjnyi vastagra, és vágjuk kb 10×4 cm-es négyszögekre, amelyekre halmozzunk annyit a töltelékből, hogy batyuszerűen össze tudjuk hajtani. Felvert tojással kenjük meg, majd sütőpapíros tepsibe téve, 180 C-on kb 35 perc alatt süssük aranyszínűre.

A bejgliészta készítése – megbízható, kipróbált recept híján – a leveles tészták mellett, a hűtőpultban megtalálható csomagolt bejglitésztával kiváltható 🙂

Forrás: magyarkonyhaonline.hu

Szent Ignác Suscipe imájával Isten szerető kezébe helyezzük önmagunkat:

„Krisztusnak ez az ősi ikonját a Sínai-félszigeti Szent Katalin kolostorban találták meg. Pantokrátor néven ismert, ez a név görög eredetű, a jelentése Mindenható. A nézőt azonnal szíven ütik Jézus szemei, melyek különböznek egymástól. A szemlélő bal oldalán levő szem nyugalmat sugároz, Krisztus együttérzésével vigasztal. A jobb oldali szem viszont Krisztus határozott evangéliumi figyelmeztetésére emlékeztethet bennünket, hogy meg kell változtatni az életünket. A két szem együtt megigézhet és szemlélődő imára késztethet bennünket. Jézus kezei is üzenhetnek valamit imádkozó lelkünknek. A jobb keze áldásra emelkedik. Miért ez a szokatlan kézmozdulat? Vegyük észre az alakzatot: a három ujj a Szentháromság jelképe, melyek közül ő a második személy, míg a két ujj Jézus kettős természetére utal: Isten és Ember. Bal kezével készül kinyitni nekünk az Evangéliumok Könyvét, amely harmonika formában nyílik meg. Ez arra utal, hogy tele van bölcsességgel mindenki számára, aki hajlandó elfogadni azt a Szerzőtől”

Forrás: zarandok.ma

Keressük meg a betűmátrixban a Mt 16,21-27 evangéliumhoz kapcsolódó, alább felsorolt szavakat. A megoldást a maradék betűket összeolvasva kapjuk.

ATYA, ÉLET, FELTÁMADÁS, FŐPAPOK, HARMADNAP, HÍR, HIT, ÍRÁSTUDÓK, JERUZSÁLEM, JÉZUS, KERESZT, KÍSÉRTÉS, LÉLEK, NÉP, ORSZÁG, PÉTER, SZENVEDÉS, TANÍTVÁNY

[Nyomtatás]

A rejtvény megfejtése beküldhető e-mailen (csaladisziv kukac csaladisziv.hu), vagy itt: [Google ürlap]

A megoldást a következő héten közöljük.

Ez az evangéliumi részlet tele van ellentétes képekkel:

megtagadni önmagát; megment-elveszít; elveszít – megtalál; megnyer-kárt szenved

Ezek jól jelzik az isteni és az emberi gondolatmenet, szemlélet közötti különbséget – vajon mit láthat ott bennem Isten, ahol én nagyon is emberi módon szemlélem magamat?

Kép: Pixabay free

A múlt heti rejtvény megfejtése:

1 – F, 2 – B, 3 – G, 4 – C, 5 – E, 6 – A, 7 – D