[PDF] [PDF nyomtatáshoz]
Evangélium
Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás.
Abban az időben:
Jézus Szamaria egyik városába, Szikárba érkezett, közel ahhoz a földhöz, amelyet Jákob adott fiának, Józsefnek. Ott volt Jákob kútja. Mivel Jézus útközben elfáradt, leült a kútnál. Az idő dél felé járt. Közben odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus megkérte: „Adj innom!” Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. Az asszony elcsodálkozott: „Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól inni?” A zsidók ugyanis nem érintkeznek a szamaritánusokkal.
Jézus így felelt: „Ha ismernéd Isten ajándékát, és tudnád, hogy ki mondja neked: »Adj innom!«, inkább te kérnéd őt, és ő élő vizet adna neked.”
Az asszony ezt felelte: „Uram, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan vennéd az élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, amelyből ő maga is ivott, meg a fiai és az állatai?”
Jézus erre megjegyezte: „Mindaz, aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha többé. Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”
Erre az asszony megkérte: „Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne legyek szomjas, és ne kelljen ide járnom vizet meríteni!” Jézus így szólt: „Menj, hívd a férjedet, és jöjj ide!” Az asszony ezt felelte: „Nincs is férjem!”
Mire Jézus: „Jól mondod, hogy nincs férjed. Mert öt férjed volt, és akid most van, az sem a férjed. Ezt helyesen mondtad.” Ekkor így szólt az asszony: „Uram, látom, hogy próféta vagy! Atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálem az a hely, ahol imádni kell őt.”
Jézus ezt felelte: „Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor az Atyát nem itt és nem is Jeruzsálemben fogjátok imádni. Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi pedig azt, akit ismerünk, hiszen az üdvösség a zsidóktól ered. De eljön az óra, sőt már itt is van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat vár. Isten ugyanis Lélek, ezért akik őt imádják, lélekben és igazságban kell imádniuk.”
Az asszony így szólt: „Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek. Ha majd eljön, ő tudtunkra ad mindent.”
Erre Jézus kijelentette: „Én vagyok az, aki veled beszélek.” Tanítványai éppen visszaérkeztek, és meglepődtek, hogy asszonnyal beszélget. De nem kérdezte meg egyikük sem: „Mit akarsz tőle?”, vagy: „Miért beszélgetsz vele?”
Az asszony pedig otthagyva korsóját, elsietett a városba és elmondta az embereknek: „Gyertek, nézzétek meg azt az embert, aki mindent elmondott, amit tettem! Lehet, hogy ő a Krisztus?” Ki is jöttek a városból, és odagyűltek köréje.
Közben a tanítványok megkínálták őt: „Mester, egyél!” Jézus azonban ezt mondta nekik: „Van nekem olyan ételem, amelyről ti nem tudtok!” Erre a tanítványok kérdezgetni kezdték egymást: „Talán valaki hozott neki ennivalót?” De Jézus megmagyarázta: „Az én ételem az, hogy megtegyem annak akaratát, aki engem küldött, és hogy befejezzem az ő művét. Ugye, azt mondjátok: Még négy hónap, és itt az aratás. Íme, én azt mondom nektek: Emeljétek fel szemeteket és nézzétek a földeket, aranysárgák már, készek az aratásra. Az arató elnyeri most jutalmát: Begyűjti a termést az örök életre, hogy aki vetett, együtt örülhessen azzal, aki arat. Mert igaza van a közmondásnak: Az egyik vet, a másik arat. Én azért küldtelek titeket, hogy learassátok, amivel nem ti fáradtatok. Mások fáradoztak, ti pedig az ő munkájukba álltatok be.” Abból a városból, a szamaritánusok közül sokan hittek benne, mivel az asszony tanúsította: „Mindent elmondott, amit tettem.” Mikor azután kijöttek hozzá a szamaritánusok, megkérték őt, hogy maradjon náluk. Ott is maradt két napig. Ezután így szóltak az asszonyhoz: „Most már nem a te szavadra hiszünk. Hallottuk őt mi magunk is, és tudjuk, hogy valóban ő a világ Üdvözítője.”
Jn 4,5-42 [igenaptár] [szentiras.eu] [görög] [lectio divina]
Képek: https://jesus-christ-of-nazareth.com/readings/jesus-christ-and-samaritan-woman-at-the-well/; https://www.pexels.com/photo/close-up-of-wheat-field-against-sky-at-sunset-248824/
Elmélkedés (felnőtteknek)
Adj innom!
A mai evangéliumban Jézus leül Jákob kútjához, és a szomjúságról, valamint a szomjat oltó vízről kezd el beszélgetni egy asszonnyal. Ez a hétköznapi beszélgetés ad számára lehetőséget, hogy kifejtsen egy sokkal mélyebben rejlő igazságot.
Jézus így kezdi a párbeszédet: „Adj innom!” – hiszen szomjas vagyok. Az asszony válasza egészen furcsa: „Hogyan kérhetsz te, zsidó létedre tőlem, szamariai asszonytól inni?”. Vagyis jól kifejezi az asszony egész eddigi életének csalódottságát, „velem senki se áll szóba, mert kitaszított vagyok…” Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ő délben, a legnagyobb forróságban jön vízért a kúthoz, nem úgy, mint a többiek, akik vagy korán reggel, vagy csak este a hűvösben végzik a vízmerítést. Az asszony szégyene és kitaszítottsága miatt tehát, akkor megy a kúthoz, amikor biztos benne, hogy senkivel nem fog találkozni. E döntése mögött felfedezhetjük, hogy mennyire keserű élete lehetett, számtalanszor megbánthatták, kinézhették a közösségből. Jobb neki, ha nem találkozik senkivel, mert az csak fájdalmas lenne, talán sebeket tépne fel.
Jézus pedig rámutat: „látod, te is szomjas vagy, méghozzá a szeretetre. Ha tudnád, hogy ki vagyok, akkor rájönnél, hogy amire igazán vágysz, az az én szeretetem.” Ezt a beszélgetést mélyíti el a továbbiakban.
Kezdésként rávezeti az asszonyt, hogy mi is az igazi oka szomjúságának. „Nincs férjem”, mondja elkeseredetten a nő. Az Úr kibontja ezt a megfogalmazást: „Nézd, a szeretetre szomjaztál egész életedben, valaki olyanra vágytál, aki megbecsül téged.” Az nem derül ki, mi az oka annak, hogy ennyi férje volt. Talán elképzelhető, hogy csalódtak benne, akár erkölcsi, akár lelki vagy fizikai értelemben. Egész biztos, hogy ez az asszony nagyon vágyott arra, hogy valaki felfedezze benne az értéket, a szépséget, és végre megbecsüljék őt. Ehelyett sorra eldobták, elvetették, kitaszították. Jézus, az Isten, tehát erre tapint rá, mert Ő, ahogy ennél az asszonynál, úgy nálunk is a szívünk mélyébe lát. Ebből következően nemcsak felületi tünetkezelést kínál, mint bárki más, hanem tökéletes megoldást ad.
Talán az asszony is, de mi is itt kezdjük el igazán megérteni, hogy Jézus, amikor azt mondta: „Adj innom!”, már kifejezte azt, hogy „én vágyom a szeretetedre, nekem fontos vagy!” Sőt ebben a mondatban az is benne rejlik: „én számítok rád, mivel értékes vagy. Tudsz tenni valamit értem, ami nem kis dolog. Nekem nagyon is fontos!” Később ezt erősíti meg azzal a gyönyörű meghívással, amit így fogalmaz meg: „De eljön az óra, sőt már itt is van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat vár.” Egy másik fordítás szerint: „az Atya ilyen imádókat keres.” Téged keres, téged vár, mert rád is gondolt. Tudja, hogy te is tudsz ilyen lenni, hiszen ő alkotott téged. Most értjük meg igazán a mai evangéliumi szakasz lényegét. Az asszony, aki egész életében szomjazza a szeretetet, mert kitaszítottként, elvetettként él, aki arra vágyik, hogy szeresse és megbecsülje valaki, Jézusban megkapja az Atya válaszát: „számomra fontos vagy, nekem szükségem van rád, nekem te egyedi vagy és szeretlek, sőt szomjazom a szeretetedre.” Ez az, ami gyógyítja és eloltja ennek az asszonynak a szomjúságát. Befogadja ezt a szeretetet, és ezzel az egész élete megfordul.
A mai evangélium tehát két ponton emeli ki a szomjúság témáját számunkra. Egyrészt, hogy az Úr nekünk is azt mondja: „Adj innom!”, hiszen Ő szomjazza a mi szeretetünket. Nem hiába kiált fel Jézus a kereszten is ugyanígy, amikor a legnagyobb a gyűlölet, amikor az emberiség bizonyítja Isten iránti gyűlöletét, vagyis megmutatkozik a legnagyobb szeretetlenség: „Szomjazom!”. A mi szeretetünkre szomjas, és kifejezi: „én vágyom a közelségetekre!” A kérdések ehhez kapcsolódóan: megitatjuk-e az Urat? Lélekben és igazságban imádjuk-e Őt? Vagy ahogyan egy másik helyen fogalmaz: „amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40) Egymás szolgáló szeretetével is képesek vagyunk megitatni őt. Megtesszük?
Másrészt felismerjük-e, hogy szomjasak vagyunk, szomjazzuk az Isten szeretetét, és ehhez újra és újra Jézushoz kell járulnunk, akit jelképez a történetben a kút is. Nem lehet, hogy másokkal próbáljuk oltani a szomjunkat: a sorozatok özönével, az alkohollal, a féktelen szórakozással, vagy bármi más káros szenvedéllyel?
Fel kell fedeznünk, hogy a szentségek, és különösképp az Oltáriszentség, az Isten szeretetének kiapadhatatlan forrásai. „Ha ismernéd Isten ajándékát, és tudnád, hogy ki mondja neked: »Adj innom!«, inkább te kérnéd őt, és ő élő vizet adna neked.” Kérjük Őt?
Kép forrása:
https://yongsungkimart.com/products/
gentle-shepherd-by-yongsung-kim?
srsltid=AfmBOoopXptRNDq9MnqrQzrQwlFy-
9SytLs7PnoLa2dedWfsWEPq1RjM& variant=40676730372261
Kézzel
Egy vödör víz Jézustól
Készítsünk papírpohárból egy vödröt, de az is lehet, hogy otthon szétnézve megtetszik egy kisebb homokozó-vödör, vagy egy vödörforma virágkaspó, amit felhasználhatunk.
Világoskék kartonpapírból (vagy akár festhetünk is, gyönyörű vízkék színeket egy fehér (akvarell) papírt) vágjunk ki kb. 8-10 cm hosszú és 3-4 cm széles, vízcsepp-formákat.
Ezekre írjuk fel a legkedvesebb mondatainkat a Szentírásból, vagy szemezgessünk az alábbi gyűjteményből.
Ezután minden családtag húzzon egyet, és beszélgessünk róla, miért fontos számára az üzenet, felismeri-e jelenleg az életében. Egészen kicsik nyelvére is lefordítható Isten üzenete, de ha az aprónépnek nehezebb, segítsük őket azzal, hogy a számukra fontos helyzetekbe próbáljuk beleélni magunkat és így gondolkodunk együtt!
Jn 4, 13
De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha többé. Az a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.
(Ahogyan tiszta vízre szüksége van a testünknek, úgy Jézus élő vize a lelkünket táplálja.)
Mt 6,34
Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.
(Nem azt jelenti, hogy ne tervezzünk, ne gondoljuk át a következő napot, időszakot: de hagyjuk Istent dolgozni, a mai napban legyünk jelen és a másnap miatti aggodalmat tegyük félre.)
Kol 3, 23-24
Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek. Hiszen tudjátok, hogy az Úrtól jutalmul kapjátok az örökséget.
(Minden, amit teszel, elárul valamit rólad – és tükrözi benned az Úr munkáját.)
1. Zsoltár
Boldog ember, aki nem indul a gonoszok tanácsa nyomán, aki nem jár a bűnösök útján és nem vegyül a csúfot űzők közé. Aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel. Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét, sőt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét.
(Milyen fa lennék, hol élnék szívesen? Milyen gyümölcsöm lenne?)
Fil 4,13
Mindent elviselek abban, aki erőt ad.
(Isten ereje mindig segít, forduljunk Hozzá bizalommal!)
Mt 12,34
A száj ugyanis a szív bőségéből szól. A jó ember jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat hoz elő.
(Mik a szív kincsei?)
Róm 8,28
Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik.
(Tapasztaltuk már, hogy valami, ami elsőre nem tűnt épp jónak, később mégis a javunkra vált?)
Józs 1,9
Hát nem azt a parancsot adtam neked, hogy légy erős és kitartó? Ne félj és ne aggódj tehát, mert az Úr, a te Istened veled lesz mindenütt, ahova csak mész.
1Pét 5,7
Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok.
(Isten mindenre kíváncsi velünk kapcsolatban, mindig fordulhatunk hozzá, mindig meghallgat.)
Iz 40,31
De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.
(Minden napunk új lehetőség arra, hogy Istennel járva töltsük!)
1Kor 16,13-14
Vigyázzatok, tartsatok ki állhatatosan a hitben, viselkedjetek bátran, legyetek erősek. Minden dolgotokat intézzétek szeretettel.
(Milyen érzés, ha a szeretet vezérli tetteinket, sőt gondolatainkat? Ha nem engedünk a bántó, ítélkező, keserű hangoknak?)
1Tessz 5,18
Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban.
(Minden levegővételt Neki köszönhetünk.)
Mt 19,26
Jézus rájuk nézett, és így szólt: „Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges.”
(Istent sokszor akkor hagyjuk megmutatkozni, amikor már mindent, ami emberi erővel lehetséges, megtettünk.)
Zsid 13,5
Nem távozom el tőled s nem hagylak magadra.
(Nincs olyan helyzet, amiben ne fordulhatnánk Isten felé, amiben ő ne nyújtaná a kezét felénk.)
Lábbal
A szamáriai asszony Magyarországon
Jákob kútja fölött épült a görög – ortodox Szent Fotini templom, a szamáriai asszony temploma. A kút vize ma is iható – de ha most nem ide kirándulnánk, akkor ajánljuk a Magyarországon egyedülállóan, a Szamáriai asszonnyal beszélő Jézusról elnevezett, balatonfüredi templom felkeresését.
A ma már jobbára Kerektemplomként ismert épületet a római Pantheon mintájára készült, nevét a főoltárképről kapta: ezen Jézust láthatjuk a szamáriai nővel beszélgetve.
Kép forrása és cikk a templomról: https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/templom/balatonfueredi-kerektemplom/36101182/
Szívvel
Jézus Rád is vár
Jézus ismer bennünket – ahogy a szamáriai asszonyt is ismerte: ismeri életünket, gyengeségeinket, hibáinkat, bűneinket.
Jézus várta a szamáriai asszonyt a kútnál – minket is vár, minden nap, minden percben, úgy, ahogy vagyunk. Lépjünk oda Hozzá, keressük Őt, és Nála az élet vizét.
Kép: pixabay free
Szájjal
Víz-íz
A tiszta víz felüdíti testünket – Jézus tiszta forrásvize lelkünket, annyiféle módon!
Próbáljunk ki néhány ízesített vizet: készítsünk uborkás-ananászos-grapefruitos-rozmaringosat! Vagy almás-fahéjasat, ami emlékeztethet egy jó téli teára, de ezúttal igyuk hidegen. Kóstoljunk körtés-vaníliásat, vagy narancsos-gyömbéreset!
Kép: pixabay free
Füllel
A víz hangjai
A köveken szaladó patak csobogása, a forrásból csörgedező víz, vagy a nyári melegben a pohárban összekoccanó jégkockák, a szódavíz fröccsenése – és a szamáriai melegben a kút vizébe merülő edény hangja a szomjazó ember számára micsoda ígéret!
A víz ezernyi hangját hallgathatjuk meg a kecskeméti Leskowsky hangszergyűjtemény víz világnapja alkalmából tartott foglalkozásán. Az alábbi videó kedvet csinálhat az otthoni vizes-hangos próbálkozásokhoz (vagy akár egy múzeumlátogatáshoz 🙂)
A Hangszergyűjtemény honlapja: https://hangszergyujtemeny.hu/index.html
Szemmel
A balatonfüredi Kerektemplom oltárképe
Az „első pesti festőnőként” számontartott Kaergling Henriette festette a balatonfüredi Kerektemplom főoltárának képét, amely Jézus és a szamáriai asszony Jákob kútjánál történt találkozását ábrázolja.
Forrás: https://www.tihanyiapatsag.hu/Az_Apatsagrol/A_balatonfuredi_Kerektemplom.html
Ésszel
Labirintus
Segítsünk elvinni a korsót a kúthoz!
Labirintus: https://lexiq.hu/labirintus/generator
Felnőtt fejjel
Jákob kútja
A Jézus és a szamariai asszony közt lefolyt beszélgetés színhelye (Jn 4). – Azok a régészeti leletek és irod. adatok, melyek alapján (a Kr. u. 4. sz-tól kimutathatóan) a Nablusztól 2 km-nyire K-re eső →kúttal azonosítják, megfelelnek a Biblia leírásának: a Gerizim lábánál (4,20), azon a földön, melyet Jákob Józsefnek adott (4,5), azaz Szichemnél (Ter 33,19; 48,22), Szikar közelében (Jn 4,5). – Ma is zarándokhely Szikar közelében, föléje a keresztesek építettek templomot.
2,3 m átmérőjű, 32 m mély forrás (élő víz) táplálja. A kút közelében megy el az az út, amelyen az ősatyák is jártak (1Móz 33,18). Ezen az úton járt Jézus is tanítványaival, amikor Júdeát elhagyva Galileába ment (Jn 4,3k). E kút mellett leülve pihent, míg tanítványai a közeli, kb. tíz percre lévő Sikár városba mentek élelemért. Itt beszélgetett Jézus a samáriai asszonnyal, akinek felkínálta azt a vizet, amiből ha iszik valaki, soha meg nem szomjúhozik (Jn 4,10; vö. 7,37kk). E kút mellett hangzott el először a nagy kijelentés: a názáreti Jézus a megígért Messiás (Jn 4,26). A kút ma is megvan, bír-Jakub-nak hívják.
Források: https://en.wikipedia.org/wiki/Jacob%27s_Well, https://lexikon.katolikus.hu/J/J%C3%A1kob%20k%C3%BAtja.html
Megfejtés
Itt megtudhatod
