Nagyböjt második vasárnapja, A év

Jézus maga mellé veszi a három tanítványt és elindulnak, föl egy magas hegyre. Kilépnek a megszokott tájból, a megszokott napi ritmusból és elindulnak felfelé. A három tanítvány fokozatosan maga mögött hagyja a megszokott dolgokat és a megszokott érzéseket is. Távolodnak, kilépnek a – mai kifejezéssel – komfortzónájukból. És ahogy egyre távolodnak a megszokottól úgy nyílik ki a lelkük, felszabadulnak, érzékeik kitágulnak. És ekkor Jézus elváltozik előttük… megmutatja fényét: „az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény”. A tanítványok lelkét most nem béklyózza semmiféle megszokás, látják amit látniuk kell, értik, amit látnak. Felismerik Mózest, Illést, és tudják itt akarnak maradni a tökéletesség pillanatában, örökre.

Mi is minden nap vágyunk erre a tökéletes pillanatra, minden megszokástól, berögzött dolgunktól távol, tökéletességben Jézussal. Csak, valahogy nem sikerül. Soha. Körülvesz minket… minden. Feladatok, célok, emberek, család, munkahely, problémák, zajok. Sürög-forog az egész világ, vele pörög a mi életünk is. Vágyjuk a megállást, a csendet, a tökéletes pillanatot Jézussal, de valahogy nem indulunk el felé. Nem tesszük le mindennapjaink terhét, hogy elinduljunk felfelé a hegyen. Nem kell gyorsan, nem kell kifulladásig, lehet lassan, de menni előre, kapaszkodni felfelé a rögös, hegyi úton, hátrahagyva mindent. És akkor egyszer csak odaérünk, ahhoz a pillanathoz.

Nagyböjt van. Itt állunk a hegy aljában, melyre szépen kapaszkodhatunk fel napról-napra, egészen Húsvétvasárnapig. Próbáljuk meg, hátha éppen idén sikerül.

Kép: https://mezesgergo.hu/wp-content/uploads/karolyi-biblia.jpg

Alkossunk színeváltozást. Rajzoljuk meg Jézus alakját (a mellékelt rajz segítségünkre lehet). Pauszpapírra, vagy egy átlátszó irattartóra. Helyezzük olyan ablaküvegre, ahova majd odasüt a nap. Várjunk türelemmel, míg a napsütésben felragyog.

Elkészíthetjük fordítva is, azaz, vastagabb papírra rajzoljuk meg Jézus alakját, majd kivágjuk és az üresen maradt közepű papírt helyezzük az ablaküvegre, így maga a fény rajzolja meg Jézus alakját.

Kép: https://files.mormonsud.org/wp-content/uploads/2023/11/OnelineChristws1-768×768.png

Keljünk útra mi is, és menjünk fel egy magas hegyre, a Prédikálószékre a Dunakanyar felett.

A Visegrádi-hegység ikonikus, 639 méter magas hegyére több jelzett út is vezet a szélrózsa minden irányából, köztük a leglátványosabb, egyben legnehezebb, a Vadálló-köveket érintő meredek kaptató, de a legkönnyebb turistaút egyértelműen a Pilisszentlászló és Visegrád közötti országútról, a Királykunyhó vadászház közeléből induló Piros négyzet jelzésű gyalogút.

Részletes útleírás a https://kirandulastippek.hu/dunakanyar/predikaloszek-a-leggyorsabb-legkenyelmesebb-ut-a-kilatohoz -n található.

Képek: https://www.idokep.hu/keptar/users/gerimet/gerimet-prsz.jpg-2025-12-01-12-18-13.jpg, https://ilovedunakanyar.hu/wp-content/uploads/2023/01/Predikaloszek_1.webp

Kodolányi János Én vagyok című regényében csodálatosan írja le ezt az eseményt:

„Jesuah és három társa nekivágott a meredeknek. Elhagyták a gyalogutat, szikláról sziklára hágtak, bozótban törtettek. A levegő egyre ritkább és hűvösebb lett, a havas-jeges lehelet megcsapta őket. (…) A három tanítvány össze-összenézett, de nem szólt semmit. A Mester pedig ernyedetlenül haladt előttük. (…) Órákig haladtak, talán nem is órákig, hanem végtelen ideig. (…) Kövek, kövek, sziklák. Fagyott világ. Szakadékok, hasadékok, oszlopok. Fütyült a szél, sziporkázó havat szitált, mint gyémántból őrölt lisztet. Mintha a Világhegy csúcsán álltak volna, az Üveghegyén, az Isten magányos lakóhelyén. (…)

Most megállt a Mester is, botjára támaszkodott , szemét körülhordozta a világon. (…) Álltak és nézték. Hol van Galilea? Hol a Jordán? (…) A vékony ezüstszálban nem ismerték meg a Jordánt. (…) A finom pókhálószálakban a patakokat, amelyekben, mint gyermekek gázoltak.A csillogó üvegdarabokban a vizet, melynek mélyéből halat merítettek, s melynek partján a házuk tüze füstölt esténként. (…)

A Mester egy kőre ült.

Elébe ültek ők is és átadták magukat a csendnek, a magányak, és a fénynek. Simon és Jochanan maga alá szedte a lábszárát, Jákób kinyújtott lábbal ült. Így hallgatták mozdulatlanul a szél suhogását, lebegő fejkendőjük szárnyainak surrogását, a havas hegyormok hangtalan zizegését, az áradó fény zengését.

És amint így ültek s a végtelenség káprázatába merültek, a lelkük eloldódott tőlük. A hegyek lebegtek, a völgyek eltűntek, a sziklák üveg módjára csillogtak, a hó, a jég testetlen szivárvánnyá lett, az égboltozat mozdulatlan kristálygömbbé. Úgy lebegtek az űrben, mint a hópelyhek.

A Mester mozdulatlanul, mosolyogva ült a sziklán. Lába porfírkövön nyugodott, lazúroszlopok ragyogtak körülötte, a levegő megtelt finom, hangtalan zizegéssel, mint mikor esik a hó. (…) A Mester arca lassanként megváltozott, Haja-szakálla fénylett, szürkéskék szeme óriásira nőtt, egész arca sugárzott, mint a Nap. Kék köpönyege fokról fokra elvesztette színét, fehér lett, mint a hó. Egész alakja fehéren sugárzott, eltűntek mögüle a szürke sziklák, az apró kék virágok. Válla mögött vakítón ragyogott a Hermon szakadékos jégmezejének zöldje. Saruszíjai csillogtak, mint az arany, de átlátszóak voltak. S a lába is áttetsző volt, a lába, mely annyi poros utat járt be szorgalmasan és buzgón, ahol szenvedés, fájdalom, csalódottság, kétségbeesés, nyomorúság uralkodik. Egész teste légiessé, ködszerűvé vált, de azért mégis ott ült a kövön, szelíden mosolygott, mindkét kezét a térdére nyugtatta, átható szeme mozdulatlanul nézett a távolba.

A három tanítvány embertelen boldogságot érzett. Egymásra néztek s csodálkozva látták, hogy a ruhájuk csillog, a szemük tágan ragyog, arcukon sugárzó mosoly ömlik el. Szívük csordultig telt ujjongással. Ilyen örömet sohasem éreztek. (…) Soha-soha és sehol nem éreztek ilyen boldogságot, ilyen csodálatos könnyűséget, szabadságot, a szépségnek ilyen hatalmas mámorát.

Simon halkan megszólalt:

Uram, jó nekünk itt lennünk! Építsünk három házat. Neked egyet, Mószénak egyet és Élijáhunak egyet.

Mikor kimondta, úgy érezte, nincs ennél természetesebb kívánság. Igen, itt kell maradniok örökké a fényben a Mesterrel, Mószéval és Élijáhuval, a három Házban, a világ magányos csúcsán.

Mindhárman a Mestert nézték. Vakítón ragyogott, mint a kristály. Testetlen, mégis valóságos, élő kristály.

Hangok zizegtek a levegőben. Mintha láthatatlan selymet bontogatnának másvilági kezek, vagy pehelyvékony üvegeket döntenének halomra. A fény megszólalt. A fehér, a piros, az arany, a zöld, a viola…Felülről, alulról, minden irányból egyszerre zengtek a színek, s a hangok betöltötték a világot.

Nem emberi szó volt ez, nem durva, darabos beszéd, ahogy a nyelv akarja eldadogni a kimondhatatlant. Hanem légies, tünékeny, szótlan beszéd, sóhaj, lebbenő zene, hangtalan szózat.

Mindnyájan hallották, értették, pedig nem héberül és nem arámiul, nem is görögül szólt, hanem mint a zene, belülről, ahol nincsenek szavak és fogalmak. Ahol az ősvilág s az őstudás nyelve zeng.

Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik…

Ámulva figyeltek. Szájuk kinyílt, szemük kerekre tágult, szívük verése megállt. Minden tagjukat megrázta a Hatalom áramlása. Vakító fény gyúlt ki körös-körül, a Nap szétfolyt, eláradt, mint a tűztenger.
(…)

Menjünk, barátaim, este van – mondta a Mester. – De arról, amit láttatok, ne szóljatok senkinek odalent…

Kodolányi János: Én vagyok I. Részletek, Szent István társulat, Budapest 2002, 400-405. oldal

Kép: A Hermon-hegy. https://wol.jw.org/hu/wol/mp/r17/lp-h/nwtsty/2020/492

A Hermont és a fényt alkossuk újra ebben a könnyű salátában.

Krémsajtos tojássaláta

20 perc 2 adag

Hozzávalók:

• 1 fej lilahagyma
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 4 db főtt tojás
• 1 doboz natúr krémsajt
• 2 teáskanál dijoni magos mustár
• só
• 2 csipet őrölt fehérbors.

Elkészítés

• A kis fej lilahagymát és a kis csokor petrezselyemzöldet apróra felvágjuk.
• Az előzőleg megfőtt tojásokat felkockázzuk.
• A krémsajthoz hozzákeverjük a mustárt, az apróra vágott lilahagymát, petrezselyemzöldet és összekeverjük.
• Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk.
• A keverékhez hozzáadjuk a felkockázott főtt tojást és óvatosan összeforgatjuk.
• Tálalásig hűtőben pihentetjük.
• Tálaláskor ízlés szerint kínálhatjuk friss kenyérrel, péksüteménnyel, vagy éppen ropogósra sült zsemlével, kifli karikákkal.

Recept és kép forrása: https://www.mindmegette.hu/recept/kremsajtos-tojassalata

Kapcsoljuk össze érzékszerveinket. Lassan, meditatív módon olvassuk el Kodolányi regényrészletét, közben pedig halkan szóljon Pachelbel D-dúr Canon-ja.

Közismert, gyakran játszott muzsika ez, sokféle feldolgozása és tempóválasztása van.

Az itt elérhető videó egy lassabb tempójú előadás, közben pedig hegyi képek láthatóak.

Kép: Búzamező a Hula-völgyben, háttérben a Hermon. https://en.wikipedia.org/wiki/Hula_Valley#/media/File:Wheat-haHula-ISRAEL2.JPG

A fény és a színek játéka körülvesz minket.

Képünk a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Nagyvárad téri hatalmas épületének aulájában található Hincz Gyula festőművész (1904-1986) alkotása. Tudomány-mikrovilág című üvegablaka.

Kép: https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/kozterkep/photos/u5744-a13566-65f4cd0b0c03b-d7ec6961c1011b8563f7c823_1.jpg

A tanítványok nyomógombos telefonjukba írták feljegyzéseiket. Viszont a technika ördöge megviccelte egyikőjüket és a számkódokat nem váltotta át szöveggé. Segítsünk neki restaurálni az esszenciális mondatokat.

• 29999027772222 20777249996664664440553399993 338 811064446680206627
• 33999902999903336607777999933777338338 80#3333##44426110255444222336605533 388888833608335554445510#666666##80442555 555427777 7777228666551111
• 5533555 5338335503333 3355511033377770663303333 333555 533833551111
• 777744 44 44084448666551111 1111##4#1111

Segítség:

Minden számbillentyűhöz több karakter tartozik. A kívánt betű kiválasztásához a megfelelő gombot kell gyorsan egymás után nyomkodni annyiszor, ahányadik a kívánt karakter a számjegy alatt. Pl. b=222

1: . , ? ! : ; ‘ ” – ( ) @ / &
2: a á b c
3: d e é f
4: g h i í
5: j k l
6: m n o ó ö ő
7: p q r s
8: t u ú ü ű v
9: w x y z
0: szóköz
#: abc ABC 123 (váltás kis- és nagybetűk, valamint számok között)

Kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/78/Nokia_3310_Blue_R7309170_%28retouch%29.png/250px-Nokia_3310_Blue_R7309170_%28retouch%29.png

Próbáljunk meg a héten, minden nap kicsit csendbe merülni, meditálni. 10 percet, vagy talán több időt is szánhatunk rá.

A Jézus-ima segítségünkre lehet: „Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam bűnösön!”

„A szemlélődés, a kontempláció eszköze a csönd. A csöndben Isten szólal meg, Isten beszél hozzánk.

Ebben kikapcsolom azokat a külső tényezőket, amelyek megzavarnak abban, hogy ez a csönd megszólalhasson.“ (Kiss Máté – Görögkatolikus Médiaközpont – gondolatai)

Kép: https://delbudaigorogkatolikusok.hu/wp-content/uploads/2026/02/tamogatas-jegy.jpg

• Az arca ragyogni kezdett, mint a nap
• Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!
• Keljetek fel, és ne féljetek!
• Shhh titok!!4!